3) Nyelvtanítás: NYELVTAN
A nyelvtan és a nyelvi funkciók tanítása
3) A nyelvtan és a nyelvi funkciók tanítása
- Mi alapján választja ki a nyelvtani anyagot?
- Egy adott nyelvtani szerkezettel kapcsolatosan hány formára tér ki, és ezekből egy órán hányat tanít meg? (Például állítás, tagadás, kérdés)
- Hogyan prezentálja az új nyelvtani anyagot?
- Hogyan zajlik a gyakoroltatás?
- Hogyan és hol rögzítik a tanulók az új nyelvtant?
- Milyen feladatokat ad a nyelvtan otthoni gyakorlására?
A hagyományos nyelvoktatási módszerek képviselői úgy vélték, hogy a sikeres nyelvhasználat kulcsa a hibátlan nyelvtanhasználat. Azonban a nyelvtani szerkezetek hibátlan használatához való görcsös ragaszkodás oda vezetett, hogy a nyelvtanulók nem tudták a nyelvet az osztálytermen kívül, a mindennapi életben is alkalmazni. A kommunikatív nyelvoktatás ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a nyelvtan tökéletes elsajátítása nem cél, hanem csupán eszköz; szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy a tanuló képes legyen érthetően, folyékonyan kifejezni magát.
A nyelvtani szerkezetek mellett fontos az úgynevezett nyelvi funkciók, azaz az életszerű kifejezések, nyelvi fordulatok, viselkedési módok megtanítása. Ilyen funkció például a bemutatkozás, kérés, sajnálkozás, egyetértés; ezeket a nyelvtani szerkezetekéhez hasonló módon kell megtanítani.
A kisgyermekkori nyelvtantanítás
A kisgyermekek másként tanulnak, mint idősebb társaik; azok a technikák, melyek a nagyobbaknál működnek, a kicsiknél gyakran kudarcot vallanak. Ennek oka, hogy ők a nyelvet többé-kevésbé implicit módon sajátítják el, ezért a nyelvtani szerkezeteket érdemes kommunikációs kontextusba ágyazva bemutatni és gyakoroltatni, például játékok, mesék és dalok formájában. Az anyanyelv-elsajátítás során a kisgyermek valós beszédhelyzetek özönében, öntudatlanul "szívja magába" a nyelvtani szerkezeteket. Hasonló helyzetek kialakítására kell törekednünk az idegennyelv-tanítás során is.
Általánosan fogalmazva, a kisgyermekek nyelvtanítása során az alábbi kritériumoknak ajánlatos megfelelni:
- A tanulók természetes módon találkozzanak a nyelvtani szerkezettel meséken, dalokon, párbeszédeken, érdekes tevékenységeken keresztül.
- A tananyag legyen "jelentés-vezérelt", másodlagos hangsúlyt fektetve a nyelvtani szerkezetekre. A formai elemzés helyett a jelentésre és a kommunikációra összpontosítsunk.
- Minél többször forgatjuk meg az új nyelvtani szerkezeteket, azok annál jobban rögzülnek.
- A feladatok feleljenek meg a gyerekek életkorának.
- Tegyük egyértelművé, hogy mikor mit kell tenniük, mondaniuk.
- Az élvezetesség mellett a feladatok okozzanak kognitív kihívást.
Kilenc-tízéves kortól kezdődően a nyelvtani szabályokat fokozatosan tudatosítani lehet, annál is inkább, mert a példák alapján a gyerekek maguk jönnek rá, hogy mikor mit és hogyan kell használni. Egyesek jobban tudnak tanulni a szabályokra támaszkodva, mások viszont rászorulnak a korábbi feltevésük megerősítésére. Fontos, hogy hagyjuk a gyerekeket gondolkodni, hadd jöjjenek rá maguktól az összefüggésekre. Amikor az órán a nyelvtanról beszélünk, akkor egyszersmind a metanyelvet és metagondolkodást is tanítjuk.
Ott, ahol már az első három osztályban tanították az idegen nyelvet, a korábban elsajátított nyelvi szerkezeteket, ismereteket újra felhasználva belevághatunk a tudatosítás folyamatába. Alapszabály azonban, hogy egyszerre csak egy nyelvtani formát vezessünk be. Például angolban az egyszerű jelen idő (Present Simple) esetében külön tanítsuk az I like / I don't like / Do you like? / What do you like? / He likes / He doesn't like / Does he like? / What does he like? szerkezeteket. Az első szakaszban a tanulók a jelentéssel és a választott első formával ismerkednek, majd a többféle formára koncentrálhatnak. Fontos szakasz az, amikor két- vagy több forma, vagy nyelvtani szerkezet kerül egymás mellé (I like / She likes; I go / I'm going); az ilyen gyakorlatok magasabb szintre emelik a nyelvtani tudást.
A nyelvtani szerkezetek tanításának menete
Érdemes megkülönböztetnünk az induktív és deduktív megközelítést. Bizonyos nyelvtani jelenségek hatékonyabban taníthatók hagyományos deduktív módszerekkel, mikor a nyelvtanár elmagyarázza először a szabályt, és utána kerül sor a gyakorlásra, alkalmazásra. Más nyelvtani szabályok esetében szerencsésebb, ha a már említett metagondolkodás kerül előtérbe, és a tanulók maguk alkotják meg a szabályt induktív módon a kapott nyelvi minták (szövegek) alapján. Kisgyermekek esetében az induktív megközelítést támogatjuk, ám a második szakaszban, amikor már megfogalmaztak valamilyen szabályt, szükség esetén alkalmazhatjuk a deduktív megerősítést.
1) Az új nyelvtan, illetve nyelvi funkció prezentálása
Célja a jelentésalapú kontextus megteremtése, a nyelvtani szerkezet, illetve nyelvi funkció természetes módon történő bevezetése érdekes nyelvi input segítségével.
• Az érthető nyelvi inputot, a prezentálást, vizuális segédeszközökkel, gesztusokkal és mimikával támogassuk.
• A gyerekek többször találkozzanak a célszerkezettel, mielőtt azt használniuk kellene.
• Használjunk meséket, dalokat, mondókákat, szerepjátékokat, játékokat és valós életből vett helyzeteket.
Az indirekt nyelvtantanítási megközelítés szerint először részletesen bemutatunk egy helyzetet: a szereplőket, céljaikat, hátterüket, körülményeiket, tehát felvázolunk egy kis "történetet". Ebben a kontextusban hangzik el először a célszerkezet; a tanulóknak van elképzelésük arról, mit jelent a szöveg, milyen esetben kell ezt vagy azt mondani. Például a család piknikezni indul, de egyikük nem készült fel rá rendesen. Ezért gyakran kérdezi meg másoktól: Van nálad víz? Van nálad zsebkendő? Van nálad naptej? Az ilyen célszerkezeti kulcsmondatokat gondosan kell kiválasztani, hogy ne legyen bennük más nehézség, például rendhagyó többes számú főnév. Legalább három példamondat szükséges ahhoz, hogy a gyerekek az új szerkezetet megfigyelhessék.
A megértés ellenőrzéséhez újabb kulcsmondatokat és kérdéseket használhatunk ugyanabban a kontextusban. Majd néhány célszerkezetet tartalmazó mondatot kiemelünk, és rögzítünk is füzetben. A gyakorlásra továbblépve, érdemes először a már ismert kontextust használnunk, majd a nyelvtani szerkezetet fokozatosan más helyzetekre is átvihetjük.
2) Az új nyelvtan, illetve nyelvi funkció gyakoroltatása: a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő, érdekes formában
Az új nyelvtani struktúra, illetve nyelvi funkció gyakoroltatása három lépésből áll.
2.a.
Az első, az ún. kötött drillezés, mely az új nyelvtani szerkezetet gyakoroltatja, ezzel is segítve a rögzülést és az automatikus reprodukciót. Kórusban, párokban, majd egyesével ismételtetjük az új szerkezetet, a mintamondatot, ezzel is biztosítva, hogy a tanulók azt jó kiejtéssel tudják elismételni. Erre legalkalmasabbak a mondókák, a dalok, valamint a mesék ismétlődő elemei – úgyszólván észrevétlenül gyakoroltathatunk velük. Gondoljunk csak a 'Who's been eating my porridge?' kérdésre a Goldilocks and The Three Bears meséből. A drill lehet egy mondat ismétlése különféle módokon, pl. vidáman, szomorúan, haragosan stb., vagy ugyanezt bizonyos helyeken előadva, mint pl. a könyvtárban, a diszkóban táncolva, jógázva, az iskolában, az étteremben stb. A dolog lényege az élvezetes, változatos ismétlés.
Ezután következik az ún. bővített drillezés, amikor a mintamondatban egy-egy szót változtatunk. Például a gyerekek egy kétoszlopos táblázatot rajzolnak annyi sorral, ahányan vannak a csoportban. A táblázat fölé olyasvalamit írnak, amit nem szeretnek. A füzetükkel és tollal a kezükben megkérdezik egymást: Szereted-e a ….? Miután mindenkinek más dolog szerepel a listáján, nem lesz unalmas a kérdezősködés. A gyerekek válaszai: Igen, szeretem / Nem, nem szeretem. A kérdező a mosolygó fejecske alá írja annak a nevét, aki szereti a spenótot, annak a nevét, aki nem szereti, a másik képecske alá. Amikor mindenkire sor került már, mondatokat alkotnak a begyűjtött információval. Pl. Anna szereti a spenótot. Karcsi nem szereti a spenótot.
2.b.
Az irányított és ellenőrzött gyakorlás a nyelvtani struktúra gyakoroltatásának a második fázisa. Ekkor a tanulók már szabadabban használhatják a nyelvet. Ezt úgy érjük el, hogy ismét egy olyan kontextust teremtünk, amiben általában szükség van az új nyelvtan használatára. Például bemutatunk egy képet, amely a múlt hétvégi sátorozás eseményeit ábrázolja. Erről mesélnek a tanulók, értelemszerűen múlt idejű mondatokkal; a képek egyben a szókincset is behatárolják.
2.c.
A harmadik lépés az új nyelvtani szerkezetnek, illetve nyelvi funkciónak az önálló használata, például szerepjátékok, szimulációk formájában. Például a családi kupaktanács összeül, hogy megvitassák, hová menjenek nyaralni. Minden családtag felvonultatja az érveit és ellenérveit, majd megegyeznek az úticélban. Egy másik, az új nyelvtani szerkezet önálló használatát elősegítő feladattípus a problémamegoldás. Például, hogyan osszák be a havi pénzt, mire költhetnek, mire nem stb.
DIGITÁLIS FELADATOK
Angol nyelv
Lóverseny
A feladat a LearningApps lóverseny típusára épül, ahol a tanulók a helyhatározói prepozíciókat gyakorolják. Minden körben egy képet látnak és négy mondatot. A mondatok közül kell kiválasztaniuk azt, amelyik a képhez tartozik. A lovak automatikus előre mozdulnak. A leggyorsabb válaszoló több pontot kap, mint a többiek.
Helyes így?
A tanulók egyedül vagy párban kiválasztják a két lehetséges megoldás közül a helyeset, melyek segítségével egy képet tudnak összerakni. A feladatok között mondatkiegészítés, válasz kérdésre, illetve a mondat vagy szó helyességének megállapítása is szerepel.
Kövesd a békát!
A szavak és a nyelvtan gyakorlására alkalmas feladat, amelyben a tanulók több válasz közül választják ki a helyeset, egy béka ugrál, és ha nem helyesen válaszolnak, elsüllyed. Időlimitet is be lehet állítani.
(Link feltöltés alatt)
DIGITÁLIS FELADATOK
Német nyelv
Elöljárószók
A tanulók 14 képet láthatnak egymás után. Minden kép alatt két, nyelvtanilag helyes elöljárószavas kifejezés olvasható. Ki kell választani, melyik igaz a képre. A program csak a helyes válasz ellenőrzése után engedi továbbhaladást. Farsangi hangulattal színesített gyakorlás.
Felszólító mód
A tanulók magyar mondatokat láthatnak egymás után, melyek alatt két német mondat olvasható. Ki kell választani, melyik a helyes fordítás. A program csak a helyes válasz ellenőrzése után engedi továbbhaladást. Téli szókinccsel színesített gyakorlás.
Felhasznált irodalom
Cameron, L. (2010). Teaching Languages to Young Learners. CUP.
Halliwell, S. (1993). Teaching English in the Primary Classroom. Longman Handbook for Teachers. Longman.
Holló, D., Kontráné Hegybíró, E. & Tímár, E. (1996). A krétától a videóig. Nemzeti Tankönyvkiadó.
Linse, C. T. (2005). Practical English Language Teaching: Young Learners. McGraw Hill.
Nunan, D. (2010). Teaching English to Young Learners. Anaheim University.