7) AZ ÍRÁSKÉSZSÉG TANÍTÁSA

Az írás az idegennyelv-tanulás fontos összetevője, amely nemcsak a nyelvtudással, hanem valamely témában való jártassággal is összefügg. Összetett folyamat: először a gondolatok születnek meg a fejünkben, majd leírjuk őket, de közben folyamatosan ellenőrizzük és szerkesztjük is a leírtakat. Az írás tehát nem csupán végtermék, hanem folyamatos, dinamikus gondolkodási folyamat eredménye.

A kisgyermekek többsége nehezen boldogul az idegen nyelvű írással, hiszen még az anyanyelvivel is gondjaik akadnak. Ezért is fontos, hogy fokozatosan fejlesszük ezt a készséget, lépésről lépésre jussanak el világos és kreatív kifejezőképesség birtokába. Ha élvezetes formában tanítjuk, nagyobb kedvvel és sikeresebben tanulnak meg írni az idegen nyelven.

Az íráskészség fejlesztése gyakran háttérbe szorul, pedig ez a nyelvtanulás elengedhetetlen része. Elősegíti az új szókincs és a nyelvtani szerkezetek begyakorlását, változatosabbá teszi az osztálytermi munkát, figyelembe veszi a gyerekek egyéni igényeit. A hosszabb írásbeli munkához szükséges csend elmélyülésre, gondolkodásra serkent.

Az íráskészség fejlesztésének szintjei

A fokozatos fejlesztés során, a mechanikus, irányított feladatokból kiindulva jutunk el a kreatív, szabad írásig, és ez a folyamat szorosan összefügg az olvasással.

Az írástudás alapja a célnyelvi írásjelrendszer ismerete. Ez persze az olvasási készség fundamentuma is, de mivel az írás produktív készség, e jeleket le is kell tudni írni. Ha a betűk vagy akár egyes betűk különböznek az anyanyelviektől, akkor gyakorlásuk külön figyelmet érdemel. A nyelvtanulás kezdetén a helyesírást a szavak szintjén is gyakoroltatnunk kell, különösen azon nyelvek esetében, ahol a hang és betű megfeleltetése nem egyértelmű. A mechanikus gyakorlás kiegészítéseként adhatunk olyan feladatokat, melyekben a gyerekek összehasoníthatják saját produktumukat a megadott mintával, már csak a részletek megismerése végett is. Ehhez jó szolgálatot tehetnek a "betűzős" játékok: az ábécé megtanulása után így ellenőrizhető a helyesírás. Érdemes a szavak szintjétől kiindulva a mondatok, majd a szöveg szintjén gyakorolni, fejleszteni az íráskészséget különösen az anyanyelvitől eltérő helyesírású idegen nyelveknél.

Az írástanulás során lényeges szempont, hogy mindenki értse és alkalmazni is tudja a kommunikatív funkciókat, nevezetesen az információ rögzítését és az önkifejezést. Például a szótárfüzet vezetése révén a gyerekek ellenőrizni tudják magukat; lejegyezhetik egy egyszerű kérdőív adatait és annak alapján számolhatnak be; írásban válaszolhatnak kérdésekre, egyre összetettebb írott szövegeket alkothatnak. Ez utóbbival már kezdő nyelvtanulók is megpróbálkozhatnak megfelelő előkészítéssel és tanári támogatással, például egy hiányos szöveg kitöltésével, ahová csak a szavakat kell beírniuk, de saját történetet is kiagyalhatnak, immár szövegszinten.

Az olvasási készség fejlesztésének fontos és izgalmas része a különféle szövegműfajokkal való ismerkedés (történetek, üzenetek, levelek, napló- vagy lexikonbejegyzések). Az írásfejlesztésben ez ennél is tudatosabb tevékenység: a gyerekek először megfigyelhetik a formai és stilisztikai elemeket, majd az olvasott minta alapján hasonló jellegű szövegeket alkothatnak. Ez azonban nem lehet öncélú munka: továbbra is fontos a kommunikációs kontextus, az tehát, hogy a szöveg megírása előtt tisztázzuk, ki kinek, miért és miről ír, és miért éppen ezt a műfajt választotta.

Az írásos munkák beszedésével felismerhetjük a gyerekek erősségeit, illetve a fejlesztendő területeket (szókincs, nyelvtan, helyesírás stb.), melyek nem mindig látnak napvilágot a szóbeli gyakorlatok során. A kézzelfogható visszajelzések birtokában újból átgondolhatják a leírtakat, és aszerint javíthatják ki fogalmazványaikat. Az íráskészség csak akkor fejlődik, ha a tanulók megismerkednek az írás folyamatával, és lehetőségük nyílik ezen készségek és stratégiák gyakorlására. Kisgyermekkorban az írás megszerettetése és a pozitív érzés fenntartása változatos és élvezetes írásgyakorlatok révén távlati előnyökkel járhat.

Hogyan támogathatjuk az idegen nyelvű íráskészség fejlesztését?

Az írás hatékony fejlesztése érdekében az alábbi szempontokat érdemes figyelembe venni:

• Az írásnak legyen valós célja (pl. naplóírás, képeslap vagy email írása, történetírás).

• Bátorítsuk a gyerekek közötti együttműködést, ötletbörzét, jegyzetelést, tervezést, átdolgozást.

• Használjunk vizuális segédanyagokat: készítsenek a feladat tartalmához illő saját képeket.

• Válasszunk érdekes, motiváló, az életükhöz kapcsolódó témákat (pl. játékok, barátok, kedvenc tevékenységek).

• Vegyük figyelembe, hogy szívesebben írnak hozzájuk közelálló témákról (pl. kedvenc állatuk, barátaik, játékaik).

• Engedjük meg, hogy saját karaktereket formáljanak.

• A feladatok okozzanak komoly, mégis megvalósítható kihívást.

• A differenciálás jegyében adjunk külön feladatokat a gyorsabban dolgozó gyerekeknek.

• Főként az írástanulás elején járó kisgyermekek esetében biztosítsunk lehetőséget arra, hogy különböző felületeken írhassanak (papír, tábla, aszfalt, ablaküveg, textília).

• Ösztönözzük őket az írásaik igényes bemutatására, például rajzolással, jegyzeteléssel.

• A visszajelzés, értékelés ne csak a nyelvi hibákra koncentráljon, hanem az ötletes megoldásokra és a szép kivitelezésre is.

• Értékeléseink, visszajelzéseink legyenek mindig pozitív töltetűek.

• Világos és egyszerű értékelési szempontok segítségével ösztönözzük a gyerekeket a saját, illetve társaik írásos munkáinak értékelésére.

• Az írások megosztására szánjunk időt, például idézzünk a jó példák közül, természetesen névtelenül.

• Mutassuk be a munkákat – például készítsünk belőlük kis könyveket, állítsuk ki őket az osztályteremben vagy az iskola faliújságján. Növeli a gyerekek motivációját, ha látják munkájuk eredményét.

A tanárok szerepe kulcsfontosságú abban, hogy az írást ne kötelező feladatként, hanem önkifejezési lehetőségként éljék meg.

Az írástanítás fokozatai

Az idegen nyelvű írástanítás folyamatában először ellenőrzött, majd irányított gyakorlatok következnek, végül a kötetlen írás lesz a cél.

1. Ellenőrzött írás (controlled writing) – A kezdeti szakaszban a tanulók kellő segítséggel olyan feladatokat végeznek, amelyek hozzájárulnak a nyelvi elemek megszilárdításához. Ilyen feladat például a diktálás, másolás, késleltetett másolás, mondatok kiegészítése, szövegminták vagy előre megadott struktúrák másolása.

1.a Késleltetett másolás: Felírunk egy-két mondatot a táblára. A gyerekek egyelőre nem írhatnak semmit, és csak azután foghatják kezükbe a tollat, hogy mi letöröltük a szöveget.

1.b 'Egy öreg magnó' diktálás: A tanár a következőket írja fel a táblára: play (lejátszás), stop, pause (szünet), fast forward (gyorsan előre), rewind (visszatekerés) – és a megfelelő jeleket is felrajzolja. Elmeséli, hogy régen kazettás magnókat használtunk, és nagyon vicces volt, amikor a play gomb bekapcsolva maradt, és beletekertünk a hanganyagba. Ezt a jelenetet fogjuk majd eljátszani. Elkezdünk diktálni egy szöveget. Bárki, bármikor megállíthatja a diktálásunkat a stop vagy pause gombbal. Választhatják az előre vagy visszatekerés gombot és mi ettől függően ejtjük ki a furcsa hangokat. A gyerekek saját tempójuknak megfelelően írják le a szöveget.

2. Irányított írás (guided writing) – Ebben a fokozatban a gyerekek már szabadabban írhatnak, de még mindig kapnak tőlünk iránymutatást, segítséget. Ekkor már rövid szövegekre is sor kerül megadott szempontok alapján, például mondatkiegészítés vagy képekhez kapcsolódó szövegalkotás formájában:

• kérdésekre adandó válaszok leírása
• képleírás előre megadott szavakkal
• mondatok sorrendbe rakása egy bekezdésen belül
• egy történethez kapcsolódó befejezés írása
• megadott minta alapján történő szövegírás (például e-mail/levél, születésnapi meghívó)

3. Kötetlen írás (free writing) – Végül eljutunk oda, hogy a gyerekek önállóan fogalmaznak saját gondolataik, ötleteik alapján. Ez lehet egy történet, levél, vagy akár egy saját élményekről szóló fogalmazás. A cél, hogy képesek legyenek gondolataikat világosan és strukturáltan kifejezni az idegen nyelven. A kötetlen írás egyszersmind lehetővé teszi, hogy felfedezzék a számukra érdekes témákat, műfajokat és feladattípusokat.

Hosszabb szöveg írásának menete

A kommunikációs kontextus fontossága miatt és a megfelelő előkészítés érdekében – az olvasáshoz és a hallás utáni megértéshez hasonlóan – hármas tagolást alkalmazunk, úgymint előkészítés – alkotás – reflexió. Tegyük fel, hogy a célfeladat egy balatoni képeslap írása.

Az előkészítés során először felvetjük a témát: nyaralás, utazás, balatoni emlékek megbeszélése (szókincs felidézése: helyszínek, időjárás, programok stb.)

Ezután a képeslap fogalmának, funkciójának megbeszélése következik (mivel manapság már ritkaságszámba megy a képeslapos levelezés, ez teljesen új információ lehet a gyerekek számára). A mintaképeslap megtekintése, a szöveg elemzése: téma, ki kinek ír, miről. Az írásbeli feladat megadása.

Az alkotó szakaszban a gyerekek egyéni vagy páros munkában először kiválasztanak egy témát és kulcsszavakat gyűjtenek hozzá. Miután megtervezték a képeslap formáját, megírják magát a szöveget (ha kell a mi segítségünkkel).

A reflexiós szakaszban sorra bemutatják a képeslapot. Felolvashatják az osztály előtt, de még jobban kiemeli a kommunikációs funkciót, ha kicserélik egymás között.

Nem mehetünk el szó nélkül az írásbeli munka javításának kérdése mellett. Míg az alkotó szakaszban felhívhatjuk a figyelmet a nagyobb hibákra, a kommunikációs szakaszban nem érdemes javítani. Beépíthetünk azonban egy olyan szakaszt, amikor az írásbeli javítás után a gyerekek "letisztázzák" az írást, esetleg befejezik a képet, majd a képeslapokból kiállítást rendeznek.

Egy hosszabb szöveg megírása természetesen hosszabb időt vesz igénybe, melyhez egy tanóra általában nem elég. Gyakran előfordul, hogy éppen az alkotó szakasz kerül át a házi feladatok közé. Ez egyfelől lehetőséget ad arra, hogy ki-ki a saját tempójában írjon, másfelől hiányolhatják a tanár nyújtotta tartalmi és nyelvi segítséget. A mesterséges intelligencia használatának terjedésével azonban felvetődik a kérdés, mennyire lesz az írás a tanulók saját munkája.

DIGITÁLIS FELADATOK

Szlovák nyelv

Hogyan írjuk? Lágyságjellel vagy anélkül? – Kétválasztásos kvíz

A szlovák nyelvben a "gy", "ty", "ny" és a lágy "l" mássalhangzók jelölése: "ď", "ť", "ň", "ľ". (ˇ= lágyságjel). Mivel azonban az "e", "i", "í" magánhangzók és az "ia", "ie", "iu" kettőshangzók az előttük álló mássalhangzót lágyítják, ilyen esetekben a lágyságjelet nem jelöljük, ám a szavak kiejtése nem módosul. A feladatban a tanulóknak el kell dönteni, melyik alak helyes. A gyakorlást és rögzítést segíti, hogy minden szónál ellenőrizniük kell a megoldást, és csak akkor tudnak továbblépni, ha kijavították a hibát.

https://learningapps.org/view40403587

Német nyelv

Melyik helyes i/ie? Helyesírás-gyakorló

A tanulónak el kell dönteni, melyik betűvel írva lesz helyes a megjelenő szó, és arra az oldalra kell húznia.

https://learningapps.org/display?v=psrrcb00n23

Angol nyelv

Felhasznált irodalom

Cameron, L (2001). Teaching Languages to Young Learners. UK: Cambridge University Press.

Ellis, G. & Brewster, J (2002). Tell it again! The New Storytelling Handbook for Primary Teachers. England: Pearson Education Limited.

Halliwell, S. (1993). Teaching English in the Primary Classroom.Longman Handbook for Teachers. Longman.

Linse, C. T. (2005). Practical English Language Teaching: Young Learners. McGraw Hill.

Nunan, D. (2010). Teaching English to Young Learners.Anaheim University.

Pinter, A. (2017). Teaching Young Language Learners.OUP.

Shin, J.K.& Crandall, J. (2014). Teaching Young Learners English. From Theory to Practice. National Geographic Learning. Heinle Cengage Learning.

Válóczi, M. & Polcz, K. (2023). Idegen nyelvi íráskészség-fejlesztés pozitív pszichológiai intervenciókkal. In: PORTA LINGUA 2023. 2. szám 179.