4) A HALLÁS UTÁNI ÉRTÉS TANÍTÁSA

Bármely beszédhelyzetben egyszerre kell megértenünk és közölnünk az információt. A megértés aktív tevékenység, a hallgató folyamatosan a jelentést próbálja kihámozni, meg kell értenie az üzenetet ahhoz, hogy megfelelően tudjon rá reagálni. Krashen (1990) szerint akkor sajátítunk el nyelvet, amikor megértjük, amit mások mondanak nekünk, vagy amit olvasunk, azaz amikor elmélyülünk az üzenetben. Ő vezeti be az "érthető input" (comprehensible input) fogalmát. Ezen azt érti, hogy az egyén nyelvtudása akkor fejlődik, ha az input olyan nyelvi elemeket tartalmaz, amelyeket "a nyelvelsajátító még nem sajátított el, de már készen áll az elsajátítására."

A szóbeli közlés megértetésének többféle technikája létezik a való életben, és aszerint választunk közülük, hogy éppen miféle szöveget hallunk, és milyen céljaink vannak vele, milyen jellegű információra van szükségünk, mennyire kell mélyen megértenünk a tartalmát. Így például, ha barátunk sztorizik, vagy csak a szórakozás kedvéért hallgatunk egy műsort, elsősorban globális megértésre törekszünk, azaz a kulcsmozzanatokra összpontosítunk, a részletekre kevésbé. Ezzel szemben az intenzív hallgatási technikával akkor dolgozunk, amikor a szöveg minden része fontos információt hordoz, például útbaigazítás esetén, instrukciók hallgatásakor (mikor, mit, mivel, hányszor, miért?). Egyes esetekben a szövegnek csak bizonyos részeire vagyunk kíváncsiak, például arra, hogy melyik nap írjuk a tesztet, melyik megállónál kell leszállnom stb. A nyelvtanítás során fontos a különböző kommunikációs célok és technikák bemutatása is. 

Miért és hogyan fejlesszük a hallás utáni megértési készséget?

A tanórai hallásfejlesztő feladatokat aszerint csoportosíthatók, hogy valós vagy szimulált beszédhelyzethez kötjük őket. Az utóbbira példa egy tematikus párbeszéd vagy egy hangfelvétel meghallgatása. Elsődleges célok vezérlik azokat a beszédhelyzeteket, amelyek a tanórai kommunikációt ösztönzik (Hogy vagy? Meggyógyultál? Ki hiányzik? Nyisd ki az ablakot! Mi volt a házi feladat? Nincs tollam.), valamint az olyan órai tevékenységeket, amelyhez szükséges a kommunikáció és a hallott szöveg megértése, például játékokban [Simon mondja], interjúkészítés, képleírás. Ezen túlmenően azonban tervezhetünk olyan feladatokat is, amelyek nem valós szituációkban öltenek testet, és céljuk a hallás utáni megértés direkt fejlesztése. Mivel a hallás utáni megértés – mint jeleztük már – aktív folyamat, a gyerekeket nem lehet pusztán arra kérni, hogy "hallgassák meg és jegyezzék meg" a hallott információt. Nekik olyan célokra és szándékokra van szükségük, amelyeket képesek felismerni, és annak megfelelően reagálni rájuk. Ösztönözzük hát őket arra, hogy keressék a már megszerzett tudásuk és a hallott szöveg közötti kapcsolatokat, összefüggéseket! Ennek előkészítését speciális feladatokkal segíthetjük, például a szókincs ismétlése, a témára való ráhangolódás vagy a saját tapasztalatok felidézése révén. Úgy tudjuk hatékonyan fejleszteni ezt a készséget, ha a gyerekek figyelmét a hallott szöveg kulcspontjaira irányítjuk.

Hogyan támogassuk az osztálytermi hallás utáni megértést?

• A gyerekeknek tisztában kell lenniük azzal, hogy mi célból hallgatják a szöveget.
• Fejleszteni kell a stratégiáikat, melyek közül az egyik legfontosabb az ún. találgatás.
• Biztassuk őket arra, hogy a már meglévő háttértudásukra alapozva próbálják elvégezni a feladatot.
• Nem várható el, hogy az üzenet minden szavát értsék, és ezt tudatosítsuk is bennük.
• A hallás utáni megértés fejlesztése nem feltétlenül igényel kész hanganyagot, a leggyakoribb inputtal ugyanis a tanári beszéd szolgál.
• A megértést az alábbi módon könnyíthetjük:
• Rövid és nyelvtanilag egyszerű mondatokat használunk.
• Megfelelő intonációval beszélünk a figyelem fenntartása végett.
• Kiemeljük a kulcsszavakat.
• Csak a gyerekek számára ismerős témákat hozunk elő.
• Gyakran ismételjük és fogalmazzuk át közléseinket.

Hosszabb szövegek esetében a hallás utáni megértés tanításának három jól elkülöníthető, egymásra épülő fázisa van: az előkészítés (pre-listening), a hallgatás közbeni (while-listening) és a hallgatás utáni (post-listening) feladatok.

A hallás utáni megértés három fázisa

1. Az előkészítés

Az előkészítés, azaz a hallgatás előtti fázis fő célja az érdeklődés felkeltése, a témára való ráhangolódás, valamint a megértés szempontjából kulcsfontosságú szavak megtanítása, illetve felidézése.

Példa

A gyerekek egy jegesmedvékről szóló rádióműsort fognak meghallgatni. Egy rejtvény segítségével, melynek megoldása a jegesmedve, vezetjük be a témát. Először csoportokban dolgoznak, hogy összegyűjtsék a jegesmedvékkel kapcsolatos tudásukat, majd erről beszámolnak az osztály többi tagjának. Ez a ráhangolódásnak, egyszersmind az előzetes tudásnak és részben a szókincs felfrissítésének a szakasza is. Ezek után a hallott szöveg megértéséhez elengedhetetlenül szükséges szókincs megtanítása következik, majd az ún. első hallgatás közbeni feladatot mutatjuk be.

2. Hallgatás közbeni tevékenységek

Fontos, hogy olyan feladatot adjunk, amely számít a gyerekek aktív részvételére. Szükség lehet arra is, hogy többször is meghallgassák a felvételt. Két feladattípust különböztethetünk meg: (a) az első meghallgatáskor végrehajtandó feladatok, (b) az intenzív hallgatást igénylő feladatok. Rendszerint a könnyebb, általánosabb megértést igénylő feladatoktól haladunk a részletekre fókuszálók felé.

2.a Az első meghallgatáshoz javasolt feladattípusok

A globális megértést segítő feladatok

1. Megadunk néhány címszót: a jegesmedvék alvási szokásai, táplálkozási szokásai, élőhelye. A feladat az, hogy a hallgatás során karikázzák be azokat a témákat, melyekről szó esik.
2. Megadhatunk három olyan mondatot, melyek összefoglalják a hallottakat. Ezek közül kell kiválasztani azt, amelyik a legpontosabban adja vissza a szöveg üzenetét.
3. A szöveg egyes bekezdéseit egy-egy mondatban összefoglaljuk, és ezeket összekeverjük. Sorrendbe kell tenni és a bekezdésekhez rendelni őket.
4. Kérdőszavas kérdéseket kell megválaszolniuk, melyek az általános megértésre vonatkoznak.

2.b Az első meghallgatáshoz javasolt feladattípusok

A specifikus információ megértését (szelektív megértést) fejlesztő feladatok

1. Mindenféle táplálékot rajzolunk vagy írunk egy papírlapra. Hallgatás közben a gyerekeknek azokat kell bekarikázniuk, melyeket a jegesmedvék szívesen fogyasztanak.
2. Térképen kell bejelölniük a jegesmedve vándorlási útvonalát.
3. Táblázatot kell kitölteniük a jegesmedve méreteire, vemhességi idejére, vándorlási útvonalának hosszára, sebességére stb. vonatkozóan.
4. A szövegből néhány szót kihagyunk, melyeket a diákoknak a szöveg meghallgatása során kell leírniuk.

Intenzív hallgatást/figyelést igénylő (részletes megértést segítő) feladatok

1. Két képen az apró különbségek megtalálása.
2. Mivel az északi sarki úti beszámoló egyes részei elvesztek, a hiányzó információt kell pótolni.
3. A jegesmedvékről szóló szöveget részletekben és összekeverve adjuk oda a gyerekeknek. A hallgatás során sorba kell tenni ezeket.
4. A szöveget megkapják, de apró eltérésekkel. A hallgatás során kell kijavítaniuk a szöveget.
5. Kérdőszavas kérdéseket kell megválaszolniuk, melyek egyes részletekre vonatkoznak.
6. Különféle állításokról kell eldönteniük, hogy azok igazak-e vagy hamisak?

3. A szöveg meghallgatása utáni feladatok

Ezek a feladatok beszéd- és/vagy íráskészséget fejlesztő, kreatív nyelvhasználatot igényelnek. Kreativitáson itt azt értjük, hogy a gyerekek olyan feladatokat hajtanak végre, melyekben a tanult információkból valami újat kell létrehozniuk, "tovább kell gondolniuk" a témát.

1. Az írásban megkapott szöveg egy része hiányzik, azt kell kiegészíteniük emlékezetből.
2. A hallottak szóban vagy írásban való összefoglalása, például egy riport vagy poszter elkészítésével.
3. A tanár által kezdeményezett szabad beszélgetés a témáról.
4. Az elhangzottakkal kapcsolatos kvíz elkészítése csoportokban.
5. Problémamegoldó feladat: Mit lehetne tenni a jegesmedvék megóvása érdekében?

Noha a hallás utáni megértéshez használt tematikus szöveget felhasználhatjuk a szókincsfejlesztéshez vagy nyelvtantanításhoz is, a háromfázisú szövegfeldolgozás esetén inkább ne a nyelvtani szerkezetek vagy szavak kiemelésére, aláhúzására, hanem a szöveg kommunikációs, ismeretközlő jellegére fókuszáljunk.

DIGITÁLIS FELADATOK

Német nyelv

Napirend

A tanulók a napirend témakörhöz tanult cselekvésekről hallhatnak 23 mondatot, mindegyik meghallgatása után a megfelelő napszakra kell klikkelniük. 

https://learningapps.org/display?v=pat3rj4uk18

Melyik kép?

A tanulók a hallás utáni szövegértést gyakorolhatják egy tavasz témájú feladaton keresztül. A különböző képeken jelölőtűk vannak elhelyezve. A feladat az, hogy az audiofájlokra kattintva a hallott német mondatok alapján kiválasszák a képhez tartozó mondatokat.

https://learningapps.org/display?v=phjtmhsqt25

Angol nyelv

Music FLOW

A felületen a rendelkezésre álló zeneszámok közül lehet választani, akár tematikusan. Megszabhatjuk, hogy milyen nehézségű feladatot szeretnénk végezni. A dalszöveg hiányosan jelenik meg, és a tanulóknak kell beírni hallás után az adott szót. A hiányzó szavakat tetszőlegesen választja ki a rendszer, így változatos a gyakorlási lehetőség.

https://lyricstraining.com/en/play/sia/snowman/HrcQjK5YWr#b7w

VelED, vagy nélkülED!

Az "Eddie the Earthworm" rövid mese a Playway to English Günter Gerngross és Herbert Puchta szerzőpáros nyelvkönyvében található és a hozzá tartozó videó a youtube-on is elérhető. Az applikáció segítségével a videót meg lehet állítani, és előre generált kérdések segítségével feldolgozni a látottakat. A tanulók a tanár által létrehozott nyitott mondatok segítségével tudnak előre következtetni a cselekményre, vagy feleletválasztós kérdések segítségével tippelni, vagy ismereteik alapján válaszolni a kérdésekre.

https://edpuzzle.com/media/681536e67a36e642174ad0d2

Módszertani gyűjtemény

Brewster, J., Ellis, G. & Girard, D. (2002). The Primary English Teacher's Guide. New Edition. Pearson Education Limited

Cameron, L. (2010). Teaching Languages to Young Learners. CUP.

Donaldson, M. (1978). Children's Minds. Fontana Press.

Ellis, G. & Brewster, J. (2002). Tell it again! The New Storytelling Handbook for Primary Teachers. Pearson Education Limited.

Halliwell, S. (1993). Teaching English in the Primary Classroom. Longman Handbook for Teachers. Longman.

Krashen, S. D. (1997). Foreign Language Education. The Easy Way. Language Education Associates.

Linse, C. T. (2005). Practical English Language Teaching: Young Learners. McGraw Hill.

Nunan, D. (2010). Teaching English to Young Learners. Anaheim University.

Pinter, A. (2017). Teaching Young Language Learners. OUP.