8) A KULTÚRA TANÍTÁSA

1. Mit takar a kultúra fogalma?
2. Miért fontos a kultúra tanítása a 21. században?
3. Mit tanítsunk e címszó alatt?
4. Mikor és hogyan integráljuk a kultúrát az idegennyelvi órákba?
5. Mit értünk az interkulturális kompetencia fogalmán?

Egy nyelv nem létezik a kultúrája nélkül, ezért a célnyelv nyelvtanának és szókincsének tanítása mellett fontos követelmény, hogy valós képet nyújtsunk a célnyelvi országokról és azok szokásairól. A Nyelvtanulás és Nyelvoktatás Referenciakeretének bevezetésével (Európa Tanács, 1996) a kulturális tartalmak a korábbiaknál sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak az idegen nyelvek tanításában és tanulásában. A nyelv mélyebb elsajátításán túl fejlesztenünk kell a más kultúrák iránti nyitottságot és empátiát, vagyis az interkulturális kommunikatív kompetenciát. Ez nemcsak a másság elfogadása iránti kritikai szemléletet foglalja magában, hanem önmagunk, saját kulturális elveink és viselkedésmintáink felülvizsgálatát is.

A kultúra fogalma

Érdemes végiggondolnunk, mely kultúrákat ismerünk, továbbá hogyan viszonyulunk a sajátunktól eltérő kultúrákhoz. Különbséget szoktak tenni a "Big C" (nagy K) és a "little c" (kis k) kultúra között. Az előbbibe olyan elemek tartoznak, mint a történelem, földrajz, intézmények, irodalom, művészet és zene, amelyeket viszonylag könnyű megismerni, sokszor láthatóak is (például műalkotások, szimbólumok). Az utóbbiak kevésbé kézzel foghatóak, sokszor nem is egyértelmű a jelentésük (például mindennapi szokások, viselkedési normák, értékek).

Az interkulturális kompetencia fogalmán egy attitűdöket, ismereteket és készségeket magában foglaló struktúrát értünk. E háromdimenziós szerkezet egyaránt figyelembe veszi a saját és a mások kultúráját, az újraértelmezés, a kíváncsiság és a nyitottság iránti fogékonyságot, a kultúrák közötti interakciók felfedezésének és kritikai értékelésének a képességét, egyszersmind reflektál arra, hogy mindezek hogyan befolyásolhatják a különböző kultúrák közötti kapcsolatokat.

A tanítás szempontjából a kultúra három szintjét különböztethetjük meg: kognitív, pragmatikai és attitüdinális szint. A kognitív szint célja a más kultúrákról való ismeretszerzés, a pragmatikaié az interkulturális kommunikációhoz szükséges gyakorlati készségek elsajátítása, míg az attitüdinális szint a nyitottság, kölcsönös tisztelet és empátia kialakítására, valamint az előítéletek és diszkrimináció felszámolására törekszik (Sárosdy, 2004).

Milyen területek és készségek fejleszthetők a kultúra tanórai beépítésével?

Egy nyelv mélyebb megértéséhez szükség van bizonyos kulturális elemek megismerésére is Például a köszönésformák helyes használatához tudnunk kell, kinek mikor mit kell, illik mondanunk; a tegezés és magázás használatát az anyanyelven sem könnyű megtanulni, hát még az olyan nyelvek esetében, ahol a miénktől eltérő szabályok érvényesek. A célnyelvi ország ünnepi szokásai és a helyi ételek megértetése is sokszor magyarázatra szorul, stb.

A sikeres nyelvtanulás előfeltétele egyfajta nyitott, befogadó attitűd kialakítása; minél magasabb szintet célzunk meg, annál lényegesebb ez a szempont. A kulturális tudatosság a különböző kultúrákra vonatkozó ismereteken alapszik, ezzel szemben az interkulturális megértés (intercultural understanding) kialakulásához sokféle jártasságra és tapasztalatra van szükség. Az idegennyelv-oktatás ehhez lehetőséget teremt, különösen akkor, ha tematikus és tevékenységalapú módszerekkel dolgozunk. A gyerekek ösztönösen törekednek az új kultúra megismerésére, miközben folyamatosan bevetik értelmezési és nézőpontváltási készségeiket. Óhatatlanul is összevetik a tanultakat saját kultúrájukkal, így a megszokott dolgokat is tudatosítják, reflektálnak rájuk. Egyre szélesedő látókörüknek köszönhetően csökken a sztereotípiákon alapuló, előítéletes szemlélet veszélye. A célnyelvi kultúra megismerésével párhuzamosan a gyerekeket arra is meg kell tanítanunk, hogy nem létezik sem felsőbbrendű, sem alsóbbrendű kultúra. Az interkulturális kommunikációs kompetencia fejlesztése komoly felkészültséget igényel a pedagógusok részéről: releváns kulturális információkra van szükség, megfelelő módszerekkel és szemlélettel támogatnunk kell a kritikai gondolkodás és vitakészség fejlődését.

Hogyan építhetjük be a kultúrát az idegennyelvóráinkba?

A kultúrát az olvasás, hallás utáni értés, beszéd és írás tanításába is integrálni lehet, nem szükséges külön témaként kezelni. Gyakori az a megoldás is, például tankönyvekben, hogy egy tematikus egység végére illesztenek egy ismeretterjesztő vagy tevékenységalapú órát, amely kapcsolódik a fejezetben tanultakhoz. A tanév során követhetjük az ünnepek időrendjét, vagy egy megtervezett projekt (például világkörüli utazás téma) keretében ismerkedhetnek a célnyelvű országokkal.

Mivel a gyerekek természetüknél fogva nyitottak és fogékonyak, könnyen azonosulnak bármivel. Minden ami életszerű, közel áll hozzájuk, legyen az játék, mondóka, dal, vicc vagy mese. Segítségünkre lehetnek az autentikus anyagok, tárgyak, szövegek, amelyek révén természetes módon ismerhetik meg a célnyelvet a maga összetettségében.

Javaslatok a kultúra tanítására

1. Az irodalom és populáris kultúra révén

A célnyelvi irodalom tanítása során a gyerekek közvetett formában szívhatják magukba a kultúrát, de egyes részek mélyebb vizsgálata, illetve háttérinformációk segítségével kiegészíthetjük kulturális ismereteiket.

• gyermekirodalom (mondókák, dalok, mesék, viccek, találós kérdések). Például a Pussy Cat, Pussy Cat című angol nyelvű mondókából kiderül, hogy az ország élén a Londonban élő királynő áll, a Baa Baa Black Sheep az adózási rendszerről ad információt, a Humpty Dumpty Sat on a Wall pedig egy hatalmas ágyú történetét meséli el. A Grün, grün, grün sind alle meine Kleider című dal segítségével a gyerekek megismerkedhetnek régi mesterségekkel, amelyekből sok vezetéknév is származik. Jarmila Štítnická költeményeivel már több szlovák gyermekújságban is találkozhattunk. Riekanky z čítanky című könyve játékos mondókáit a gyermekek szívesen tanulják. Katarína Fukasová Veršované zvieratká z lesa című, gazdagon illusztrált könyve amellett, hogy erdei állatkákról szóló versikéket tartalmaz, tevékenykedtetést is lehetővé tesz.

• ifjúsági irodalmi regények (például angol: C. S. Lewis: Narnia krónikái, J. K. Rowling: Harry Potter-sorozat; német: Erich Kästner: Das doppelte Lottchen, Wolfgang Herrndorf: Tschick).

• népszerű dalok, filmek. Például az amerikai Verdák (Cars) című film a népszerű autóversenyekre, az Egyesült Államokat átszelő 66-os útra utal. Bizonyos dalokkal zenei stílusokat mutathatunk be, például a gospelt (Michael, row the boat ashore). Népdalok tanulásakor a gyerekek gyakran egy sajátos, az általuk ismerttől különböző dallamvilággal is megismerkednek.

2. A célnyelv tanításába illesztve

• olyan szavak esetében, amelyek hiányoznak a saját kultúránkból; például a ballagás / prom (angol) / Schulanfang/Zuckertüte (német) – a szó nem lefordítható, magyarázni kell, ezzel kultúrát is közvetítünk

• az udvariasság fokozatainak nyelvi megjelenítése (could I – may I, bizonyos szavak stilisztikai jelentése); felszólító mód helyett kérdő forma

• a célnyelvi etikett szerepjátékok formájában

• nyelvváltozatok (amerikai – ausztrál – brit angol; sváci – osztrák – német német) összehasonlítása a szókincs, illetve kiejtés változatain keresztül

3. A "látható" és "láthatatlan" kulturális elemek felfedezése

• országismereti anyagok (térképek, zászlók, városok, nevezetességek, látnivalók)

• híres történelmi személyiségek, jellegzetes államforma

• a célnyelvi országok népszerű sportágai

• hagyományok és ünnepek

• tipikus ételek

• jellegzetes öltözködés (népi motívumok, kalapviselés, iskolai egyenruha)

• autentikus források (termékcímkék, éttermi menük, feliratok, időjárás-jelentések)

• mindennapi étkezési szokások (mikor van a fő étkezés, milyen ételt esznek, milyen sorrendben)

• az iskolák, iskolarendszerek közötti különbségek megbeszélése (tantárgyak, napirend, iskolai egyenruha, tanárok megszólítása).

Feladattípusok

• A célnyelvi kultúra legendás alakjairól szóló képmások és életrajzok összepárosítása (Angol kultúra: a legendás Artúr király, aki kihúzta a sziklából az Excalibur nevű kardot; Robin Hood – a tolvajok  fejedelme; a német Till Eulenspiegel, a csínytevő szegény legény. A szlovák nemzeti hagyomány  ismert alakja Juraj Jánošík, aki II. Rákóczi Ferenc katonájából lett a társadalmi és emberi igazságtalanságok ellen fellépő betyár. Személyét számos irodalmi adaptáció, népköltészeti alkotás,  film, rajzfilm és a népi kultúra sokféle eleme őrzi.)

• Híres angolszász ételekféleségeket ábrázoló képek megnevezése és a megfelelő ország térképére való ráhelyezése (hot-dog, hamburger, krokodil burger, fish and chips)

• A teázási szokások bemutatása bővíti a kulturális ismereteket (mely országokban isszák, milyen gyakran, hogyan készítik); célnyelvi ismeretterjesztő videók megtekintése és megbeszélése.

• A célnyelvi országok hozzánk hasonló vagy azoktól eltérő ünnepeinek (Pancake Day/Palacsinta-nap, Valentine- (Bálint-)nap, Halloween, vagy Németországban a Martinstag) ismertetése.

• A szlovák és a magyar oktatási rendszer különbözőségeinek bemutatása (pl. 9 éves általános iskola, az osztályozási rendszer különbségei, érettségi vizsga stb.)

• A célkultúra különféle tárgyainak (reália) bemutatása. A gyerekek nagyon élvezik, ha megvizsgálhatják, megfigyelhetik ezeket a tárgyakat. Süteményesdoboz, képeslap, pénzérme, buszjegy stb. apróbb részleteiből is születhetnek újabb kérdések, közvetett információk (pl. hány vonala van a londoni metrónak, mi a Heathrow).

• Élménybeszámoló személyes utazásaikról, amelyből a társaik újabb inspirációt meríthetnek a célnyelv elsajátításához, a célország megismeréséhez.

Ugyanúgy, ahogy ők rácsodálkoznak más kultúrákra, a külföldieknek is érdekesek lehetnek a magyar szokások. Ez mindenesetre hozzájárul egyfajta multikulturális szemlélet formálásához. Nyelvgyakorlásként is hasznos, ha a gyerekek magyar szokásokat, információkat mutatnak be (Mi a somlói galuska? Milyen népszokás a locsolkodás? Mi az a napközi?), posztereket vagy brosúrákat készítenek az iskoláról vagy utazási módokról, népi szokásokról, ünnepekről.

Kellően érzékeny megközelítéssel érdemes felhasználni azt, ha van az osztályban külföldről, esetleg kisebbségből származó tanuló.

Kultúra a nemzetiségi oktatásban

A magyarországi nemzetiségi iskolákban integrált vagy önálló nemzetiségi népismeret tantárgy keretében ismerkedhetnek a gyermekek nemzetiségük történelmével, hagyományaival, tárgyi és szellemi kultúrájával, jeles személyiségeivel, környezetük természeti értékeivel, épített örökségével, történeti múltjával, jelenével, s elsajátíthatják az anyaországról szóló ismereteket is. A nemzetiségi gyermekirodalmi szövegek közelebb hozzák a gyermekekhez a nemzetiség nyelvét, a nyelvjárásokat. A néptánc órák a mindennapi testnevelés tantárgy részeként egyszerre fejlesztik a ritmus-, a motorikus- és a szociális készségeket. A táncfellépéseken a tanulók a korábbi generációk bőrébe bújhatnak, a népviseletüket, a hajviseletüket hordhatják. Különböző tanítási órán kívüli és akár iskolán kívüli tevékenységeknek is aktív részesei lehetnek (pl. a jeles napi ünnepekhez tartozó népszokások, anyaországi erdei iskolai programok). Ezáltal kialakul a tanulók nemzetiségükhöz való érzelmi kötődése, erősödik a nyelvelsajátítás iránti pozitív attitűdjük, ami mindenképpen identitáserősítő és értékközvetítő erővel bír.

DIGITÁLIS FELADATOK

Angol nyelv

Szent Patrik-napi szófelhő

Adott témához kötődő szókincs játékos gyakorlásra ad lehetőséget az applikáció. A feladat a Szent Patrik-nappal kapcsolatos szókincs gyűjteménye. A tanulók összegyűjtik az általuk ismert információt, majd a felületen egymás alá helyezve írják be a szavakat. A megjelenítés kreatív formában, tetszőlegesen alakítható a rendelkezésre álló lehetőségeken belül. Ha rávezetjük az egeret egy szóra, akkor kiemelkedik a többi közül. A közösen összegyűjtött szavak alapján mondatok lakothatók, beszélgetés kezdeményezhető.

https://wordart.com/edit/u1j3oqbjwh0q

UK quiz

A tanulók az Egyesült Királyságra vonatkozó kérdésre adott négy válasz közül kiválasztják a helyeset. A program jelzi, hogy jó választ jelöltünk-e be. Befejezés után a játék újrakezdhető. 

https://kahoot.it/solo/?quizId=16e44e3d-c017-45e2-b6e4-96a85db30e9e&gameMode=nano

British Bites Memory Match

Az angol kultúra és étkezési szokások óráin belül a tanulók a tradicionális ételek neveit és azok felismerését gyakorolják képek segítségével. A tanulók párokban, egy interaktív memóriajátékot játszanak, amelyben tipikus angol ételeket kell felismerniük és párosítaniuk a megfelelő képpel. A feladat segít a szókincs bővítésében, a kulturális elemek felismerésében és a digitális eszközhasználat fejlesztésében.

https://interacty.me/projects/c01d86dc281d9232

Felhasznált irodalom

Kovács, J. (2009). Interkulturális tanulás. A gyermek és az idegen nyelv: Nyelvpedagógia a tízen aluliak szolgálatában. Eötvös József Könyvkiadó.pp. 154–160.

Sárosdy, J.  (2004) Teaching Holiday Vocabulary through Children's Literature. In Stoyan, H., Vincze, E. (eds.)  Kinderliteratur im Fremdsprachenunterricht / Children's Literature in Language Teaching. Trezor Kiadó. pp. 215–220.

Sárosdy, J. (2004). Teaching Holiday Vocabulary through Children's Literature. In Stoyan, H., Vincze, E. (eds.)  Kinderliteratur im Fremdsprachenunterricht / Children's Literature in Language Teaching Trezor Kiadó. pp. 215–220.

Szepesi, J. (2016). A multikulturalitásra, interkulturalitásra nevelés megjelenése az angolórákon 1–6. osztályig. In Márkus, É., Trentinné Benkő, É. (ed) Általános iskola. A korai idegen nyelvi fejlesztés elmélete és gyakorlata: Konferenciaelőadások és háttértanulmányok. ELTE Eötvös Kiadó. pp. 255–271.